No REZSI Program - Jesz

No REZSI Program

A JESZ elkötelezett hazánk megújuló energia felhasználásának jelentős bővítése mellett. Elkötelezettségünket egyrészt környezeti, másrészt gazdasági okok indokolják. A fenntartható fejlődés és a környezeti nevelés napjaink nevelési és oktatási rendszerének egyik kiemelt feladata, része a Nemzeti Alaptantervnek. A jövő generációk fenntartható szemléletének és gondolkodásmódjának kialakítása elengedhetetlen az emberiség és így hazánk jövőjének szempontjából, hisz a jelenlegi fosszilis energiahordozók általi kibocsátások veszélyeztetik, így a bennünket követő generációk jövőjét. A hazai Fenntartható Fejlődés Stratégia, valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program egyaránt kiemeli a környezettudatosság növelésének fontosságát a hazai lakosság körében.

 A német példa:


Környezeti szempontok
Ezen technológiák alkalmazása jelentősen csökkentené a káros anyag kibocsátást és a környezeti terhelést, mely hosszú távon egy zöldebb és élhetőbb környezetet teremtene. Mindemellett elterjedésük hozzájárul a lakosság környezettudatos szemléletéhez, így megfelelő mértékű állami támogatással egyre több otthon lehet energetikai szempontból részben vagy teljesen önellátó, amivel jelentősen csökkenne országunk energiafüggősége és kiszolgáltatottsága.

Gazdasági szempontok
Több külföldi példa is bizonyítja, hogy ezen technológiák állami támogatása jelentős számú új munkahelyet teremt a KKV szektorban. Ez azt is jelenti, hogy az ide befektetett pénz javarészt az ország határain belül marad ellentétben az atomenergia kapacitás bővítésére fordított pénzekkel.  Az állam által a lakosság számára ilyen irányú fejlesztésekre adott támogatás jelentős része (akár több mint a támogatásként adott összeg) visszafolyik az államkasszába, egyrészt a munkahelyteremtésből származó adók, járulékok formájában, másrészt a korszerűsítések következtében felszabaduló és értékesíthető lakossági karbon-emissziós kvóták eladásából.

Ezen okokból kifolyólag a JESZ a Paksi atomerőmű kapacitásbővítésével szemben hazánk megújuló energiahasznosításra alapozott gazdaságélénkítése mellett kötelezi el magát. Hiszünk abban, hogy a megújuló energiák komplex hasznosítása egy olyan kitörési pontot jelenthet a gazdasági válság közepette is Magyarország számára, mely jelentősen hozzájárulhat a hazai kereslet-kínálat élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. Mindemellett jelentősen csökkenthetjük hazánk energiafüggőségét – amit az atomerőmű kapacitás bővítésével csak tovább növelnénk – és a tervezett Paksi bővítés költségénél jóval kisebb mértékű állami befektetéssel - kihasználva az uniós forrásokat és a lakossági szén-dioxid értékesítésből befolyó összegeket – közel akkora energiatermelő kapacitást hozhatunk létre, mint amilyet a tervezett paksi atomerőmű fejlesztés eredményezne.

Figyelembe véve, hogy hazánk energiafelhasználásának kb. 40%-át a lakossági energiafelhasználás teszi ki, kiemelten fontosnak tartjuk a lakossági energiatakarékossági beruházások támogatását. A jelenleg a Zöld Beruházási Rendszer keretében történő lakossági energetikai célú támogatásoknál jóval nagyobb összegű és magasabb támogatási intenzitású vissza nem térítendő támogatási rendszer kidolgozására van szükség, hiszen az elmúlt években ilyen céllal kiírt pályázati források néhány napon belül kiürültek és azokat csak is a jelentős önerővel rendelkező háztartások tudták igénybe venni. Arról nem is beszélve, hogy a jelenleg is pályázható napkollektor telepítésére kiírt pályázat szakmaisága is erőteljesen megkérdőjelezhető, hiszen az erre meglévő 2,97 milliárd forintos forrás napelemes rendszerek telepítésére történő fordítása sokkal hasznosabb lett volna. A források megsokszorozása mellett a vissza nem térítendő támogatás mellett kedveszményes hitelkonstrukciókkal kellene az önrészt támogatni, olyan formában hogy a megtakarításból az önrész finanszírozható legyen.

Meggyőződésünk, hogy az elmúlt évtizedek informatikai „forradalmát” követően az elkövetkezendő évtizedek a zöld energiáról fognak szólni. Ezért a megújuló energia alapú beruházások támogatása mellett kiemelt hangsúlyt kívánunk fektetni a szektort érintő kutatás-fejlesztés támogatására. Jelenleg is igen kiemelkedő a megújuló energia szektort érintő magyar találmányok, szabadalmak vannak, melyek további támogatása, ösztönzése jelentősen hozzájárulhat hazánk gazdaságának felzárkóztatásához. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy feltalálóink, mérnökeink meglévő és jövőbeni szabadalmai ne hazánk gazdaságát és az itt élők boldogulását szolgálják.


Mennyibe is kerülne Paks bővítése, Paks II.?

Még az előző parlament öt párti egyetértéssel hagyta jóvá Paks II. ütemét, az előkészítés megkezdődött. Úgy tűnik, a politika nem lát alternatívát.

A Paksi Atomerőműben jelenleg négy darab 500 megawatt kapacitású blokk üzemel, ezek az ország áramfogyasztásának kb. 40%-át adják. A jelenlegi blokkok üzemideje azonban 2012-2017 között lejár, az atomerőmű már kezdeményezte, hogy ezt hosszabbítsák meg további 20 évvel.

Szakemberek szerint két ok miatt szükséges az energiakapacitás fejlesztése hazánkban: egyrészt hazánk energiaszükséglete becslések szerint 2025-re mintegy 1,5 százalékkal emelkedik, másrészt több erőművet ki kell majd vonni a forgalomból, mivel elavulnak. Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója egy konferencián azt mondta: a magyar villamosenergia-rendszernek 2020-ig ezer megawatt, 2025-ig pedig további ezer megawatt atomerőműi kapacitásra lenne szüksége.

Egyelőre sok a bizonytalanság a bővítés körül, a lényegi kérdésekről még nem döntött a kormány. Az elfogadott javaslat arra nyújt felhatalmazást, hogy egy vagy két blokk építését elkezdje tervezni a kormány, azaz a bővítés mindenképpen ezermilliárdokba fog kerülni. Még arról sincsenek pontos információk, mikorra készülhet el a tervezett beruházás. Az első hírek arról szóltak, hogy öt évet vehet igénybe a tervezés, majd további hat év a kivitelezés, azaz ha most nekiállnának, akkor is legkorábban 2020-ra lennének kész a tervezett új blokkok.

Egy 2008-ban készített hatástanulmány szerint a szakemberek 2.000-2.400 megawatt kapacitásbővítést javasolnak. A beruházás becsült költsége a legújabb források szerint 3,5 milliárd euró/ 1.000 megawatt. A becsült költségekből megállapíthatjuk, hogy attól függően, hogy a kormány 2.000 vagy 2.400 megawatt kapacitás mellet dönt, a beruházás várható költsége 2.100-2.520 milliárd forint között mozogna. Több hazai és külföldi szakember szerint viszont ettől jóval magasabb tényleges költségekkel kell számolnunk, mivel az atomerőmű bővítéséhez a magasfeszültségű vezetékhálózat fejlesztése is szükséges, sőt a bővítéssel egyenértékű teljesítményt kell elérni a hagyományos erőműveknél is, hogy ezzel biztosítsák a rendszer kiegyensúlyozottságát abban az esetben is, ha az atomreaktorokat esetleg le kellene kapcsolni. Ez könnyedén meg is duplázhatja a projekt költségét. Újabb költségbecslések már 7-8.000 milliárd forintos beruházási költséget emlegetnek, ami az ország 2012. évi tervezett bevételének több mint a fele.

Mindezeket figyelembe véve igencsak elgondolkodtató, hogy 2.000 megawattnyi napelem kapacitás ezen összeg negyedéért kiépíthető lenne és ezt az atomerőművel szemben gyakorlatilag semmiféle bér, karbantartási, üzemeltetési, urán beszerzési és későbbi sugárzó anyagtárolási költség nem terheli!!!

Ellenérvek az atomerőmű bővítéssel szemben

A technológia nagyon bonyolult: bizonyos elemeket csak egy pár cég gyárt a világon, a szakértelem pedig hiánycikk a nukleáris iparban. Így az óriási befektetés nem a magyar alvállalkozók ezreinek fog munkát adni, döntően külföldön köt ki az óriási pénz. Ez igen komoly ellenérv. A megújuló energiatámogatás viszont döntően hazai munkahelyeket teremt és az országhatáron belül marad.
Az óriási beruházási költségek mellett azzal is számolni kell, hogy amennyiben az orosz kivitelezés mellett dönt a kormány – amire igen jó esély van – tovább nő hazánk orosz energiafüggősége, hiszen a nukleáris üzemanyagot ebben az esetben az oroszoktól szerezné be Magyarország, ugyanúgy mint a jelenlegi energiaellátáshoz elengedhetetlen földgázt.
Az atomenergiát támogatói olcsónak mondják, az ellenzői nem versenyképesnek. Nehéz tisztán látni, mivel óriási összegekről van szó, amelyek évtizedeken keresztül kerülnek befektetésre, illetve fejtik ki hatásukat, nem kevés bizonytalanság által övezve, így pontos becslést a legjobb szakemberek sem tudnak adni. A költségek sokrétűek: egyrészt az erőművek építési költsége, a tőke költsége (kamatok), a működés alatt megtermelt energia és a karbantartás költségei, a dolgozók bérköltsége, a hulladékok elhelyezésének, illetve az erőművek lebontásának költségei.
Az atomerőművek építése meglehetősen időigényes és bonyolultságuk folytán az építkezések rendre elhúzódnak. Jó példa erre Olkiluoto 3, a most épülő finn reaktor, amely több szempontból demonstrációnak minősíthető. Két évvel az építkezés kezdete után már két éves csúszásról beszélnek, ami mind az építési idő, mind a költségek másfélszeres növekedését jelenti….


Követendő külföldi példák

Skócia

2011-ben Skóciában 750 millió fontot fektettek be a megújuló energia szektorba, így mára a jóváhagyott, építés alatt lévő és a működő beépített megújuló energia alapú áramtermelő kapacitás eléri a 7 gigawattot. Skócia energiaügyi minisztere, Fergus Erwing kiadott egy nyilatkozatot, melyben az állt, hogy a miniszter úr szerint „rendkívül pozitív év lesz a 2012-es.” Erwing azt is leszögezte, hogy Skócia jövője a megújuló energiában van, ennek a szektornak a fejlesztése munkahelyeket és lehetőséget teremt majd a skóciai közösségeknek. Erwing nyilatkozatában az is szerepel, hogy arra fognak törekedni, hogy a skót közösségek is részt vegyenek az átalakulásban, hiszen a cél az, hogy minél több közösség által birtokolt energiatermelő legyen. A megújuló energiaszektor fejlesztése egyúttal Skócia „újraiparosítását” is jelenti, és azt is, hogy a felnövekvő generációnak egy újfajta tudást kell biztosítani, így azok könnyebben el tudnak majd helyezkedni a szektorban.

Németország
Napjainkban, Németországban 30 nap alatt annyi megújuló energiát helyeznek üzembe, mint Magyarország 2020-ig összesen fog. Köszönhetően többi között a gyors és egyszerű engedélyezési mechanizmusoknak. A német államvasút, a Deutsche Bahn 2050-re teljes mértékben átáll a szélből, vízből és napsugárzásból nyert megújuló energiákra. Jelenleg az ország energiaportfóliójának 17 százalékát teszi ki a zöld energia, az arányt 2020-ig 35, 2050-ig pedig 80 százalékra kívánják emelni. A szél- és naperőművek 50, illetve 54%-a magánszemélyek és magánfarmok tulajdonában van.

Ausztria
Ausztria lehet az első olyan uniós ország, amely áramellátását teljes egészében megújuló energiaforrásból fedezi. Egy, a megújuló energiával kereskedő szövetségek által rendezett konferencia eredménye szerint teljességgel reális kilátás az, hogy 2020-ra Ausztria áramellátásának 100 százaléka tiszta forrásból származik majd. A 2009. októberében életbe lépett új osztrák zöld energia törvény fontos lépést jelent az irányban, hogy tovább növelje az osztrák áramellátáson belül a megújuló energiaforrások felhasználását. A törvény a zöld energia maximális támogatási mértékét 17-ről 21 millió euróra növeli és a támogatás időtartamát is megemeli 11,25-ről 13 évre. 2007-es adatok szerint a teljes osztrák energiafogyasztás 32 százalékát fedezte a belföldi energiatermelés, ebből 74 százalék megújuló energiaforrásból származott. 2010-ben az importtal együtt 30 százalék volt a zöld energia aránya az osztrák felhasználásban.

Ausztriában több tízezer euró összegű, évi egy százalék kamatozású hitelt kaphat az, aki energetikai szempontból komplex felújítást végez lakásán. Napkollektoros rendszerre ötezer, napelemes rendszerre 12 ezer euró vissza nem térítendő támogatás jár.

Hazánk jelenlegi helyzete és lehetőségei a megújuló energia terén

A hazai forgalomban lévő megújuló potenciálbecslések (MTA) jobbára statisztikai adatokból építkeznek, ennek következtében nem átfogóak és sok esetben alábecsültek. A hazai döntéshozók szkeptikusak a megújulók részarányának jövőbeli növelhetősége tekintetében, a „hivatalos” kimutatások (MAVIR) a megújulók arányát a villamos energiatermelésben 2025-ig valahol 500 MW alá becsüli, megdöbbentő módon csökkenő részarányt jósolva.
Valami nagyon nem stimmel a hazai megújulók terén: Burgenland Ausztria azon része, ahol nincsenek Alpok, nagy duzzasztóművekkel, adottságai Magyarországéval azonosak, egy kivétellel: nincs és nem is lesz atomerőművük. Amit ők elérnek, az számunkra is elérhető lenne. 2010-ben Burgenland elérte teljes energiaellátása területén – a közlekedést leszámítva – a 80 %-os részarányt. A következő 20 évben tervezik a 100 % elérését. A megújulók teljes palettáját alkalmazzák: szélerőművek, bioszolár fűtőművek, repce-biodízel, mezőgazdasági hulladékra épülő biogáz-telepek kapcsolt energiatermeléssel, használt sütőolaj-begyűjtés és üzemanyaggá alakítás, kisléptékű vízerőművek, energiahatékonyság, passzívházak.

Ha figyelembe vesszük hazánk adottságait, megállapíthatjuk, hogy a felsorolt, követendőként bemutatott országok megújuló energiahasznosítás terén elért eredményei Magyarország számára is nyilvánvaló lehetőségek. A napsütéses órák száma jelentősen meghaladja a Németországi és Skóciai átlagértéket, míg a geotermikus potenciálunkat vizsgálva látható, hogy Magyarország Közép-Európában a legnagyobb olyan terület, ahol a földi hőáram jelentősen meghaladja a világátlagot. A Földkéregben egyre mélyebbre haladva a hőmérséklet folyamatosan növekszik. Ez a hőmérsékleti gradiens a világon átlagban 30 Celsius-fok kilométerenként, Magyarországon ez átlagosan 60 Celsius-fok/kilométer. Mind a napenergia, mind pedig a geotermikus energia hasznosításában óriási potenciállal rendelkezünk. Mindezek mellett a szél-, és vízenergia hasznosítás, valamint a biomassza erőművekben rejlő lehetőségeket is igyekeznünk kell minél nagyobb mértékben kihasználni, hiszen ezen technológiák komplex használatával érheti el Magyarország a legjobb eredményeket.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség kiemelt feladatának tekinti országunk megújuló energia kapacitásának folyamatos és jelentős méretű bővítését. Szándékunkat környezeti és gazdasági szempontok összessége motiválja. Meggyőződésünk, hogy a „Zöld iparba” invesztált minden egyes forint együtt szolgálja hazánk gazdasági felemelkedését, környezetünk megóvását és a lakosság környezettudatos gondolkodásmódjának elterjedését. Hiszünk abban, hogy olyan országok, mint Németország, Ausztria és Skócia nem véletlenül kötelezték el magukat a megújuló energiahasznosítás mellett az atomenergiával szemben. Jelenleg ezen országok még „fényévekkel” előttünk járnak, azonban ez olyan terület, ahol igen rövid idő alatt lehet igen komoly előrelépést elérni, mindez csak politikai és gazdasági elhatározás kérdése. Ahogy a skótok is országuk „újraiparosítása”-ként tekintenek a zöld szektorra, úgy Magyarország számára is gazdasági kitörési pontot jelenthet a megújuló energiára épülő ipar.

http://facebook.com/norezsi

 "Alternatív Energiát!"

jesz KÖZÖSSÉG:

BLOGROLL

Kedves Olvasó!  /  bajkosokoray

  Átköltöztem. A jövőben (elsősorban) az alábbi címen publikálok majd: http://bajko-sokoray.blog.hu.   "Az oldalon elsősorban német politikával foglalkozom. Illetve német nyelvterületről származó eredeti írások és azok recenzi[...]

Tesla napelemes cserép - technológia és ár  /  Gitche

Pár napja jött a hír, amit még az MTI is megírt, hogy a Tesla bemutatta napelemes cserép megoldását. Nagyon szép fotókat közöltek róla, kiváló marketing kíséri a bevezetést.  De amikor olyan hírek is megjelentek hazai oldalakon,[...]

Még egyszer Paks II-ről  /  OrmosPéter

„Jobboldali vagyok, de ellenzem a paksi atomerőmű kibővítését.” Ez az a mondat, amit a médiában a legritkábban hallani. Amióta Orbán Viktor megegyezett Vlagyimir Putyinnal az atomerőmű építésének ügyében, a baloldal szárnyra k[...]

Elbukott a még nem is létező Bokros párt  /  okospista

A minap történései alapján úgy tűnik, hogy senor Bokros új konzervatív-liberális (sic-szerk.) párt elgondolása már csírájában szertefoszlott. Ugyanis Bokros hű vitéze, Kerék-Bárczy Szabolcs beintett a közgazdásznak (Panama? – s[...]

ESEMÉNYNAPTÁR

jesz KÖZÖSSÉG